Van kibúvó a gyorshajtás alól?

A rendőrségi statisztikák szerint az utakon történő balesetek egy igencsak jelentős részéért még mindig a gyorshajtás tehető felelőssé. Ha a biztonságos vezetés a cél, és nem akarunk drága bírságokat fizetni, esetleg összetűzni a hatóságokkal vagy részt venni az autómentés procedúrájában, akkor a gyorshajtást vélhetően mi is elkerüljük, de vannak esetek, amikor az ember nem figyel, esetleg a forgalom belekényszeríti olyan helyzetekbe, hogy nem tehet mást – megszegi a szabályokat.

Alapvető probléma, hogy a gyorshajtás számlázása gyakran csak a történtek után hetekkel történik, ezáltal az autós emlékei elhalványulnak a történtek kapcsán, de vannak olyan esetek is, amikor az érintett nem akarja elfogadni a gyorshajtási bírságot, mert véleménye szerint azt nem jogszerűen kapta. Hogy mit tehetünk ilyen esetekben? Az egyik első, hogy bizonyítási eljárást kérünk, amihez minden állampolgárnak joga van, így amennyiben például olyan fénykép miatt akarnak megbüntetni minket, amelyen egy autópályán egy 100 kilométer/órás sebességkorlátozó-táblához közeledvén 120 kilométer/órás sebességgel közlekedünk, de autónk még meg sem közelítette a kérdéses táblát, akkor szinte biztosan sikeresen élhetünk ezzel a jogunkkal. Mindezt különösen érdemes megjegyezni azok után, hogy Magyarországon egyre gyakoribbá válnak a sebességmérések, éppen emiatt a jövőben könnyebben belefuthatunk egy ilyen problémába.

Nyilvánvalóan senki sem szeret feleslegesen pereskedni, különösképpen nem a hatóságokkal, azonban a gyorshajtás során kiküldött értesítő is tartalmazza, hogy a határozat kézhezvételét követő nyolcadik napon belül bizonyítási indítvány terjeszthető elő, ami megfelel egyfajta fellebbezésnek abban az esetben, ha nem fogadjuk el a büntetést, illetve nyomós okunk van megvétózni azt. Ezen felül élhetünk az 1988. évi I. törvény 21/A.§-ában megfogalmazott kimentés lehetőségével, ami hasonló célt szolgál, ám nem minősíthető fellebbezésnek.

Amennyiben azonban már megtörtént a baj, a fellebbezésre szükség lesz, ezt pedig általában a kiküldött határozatban is kiemelik. Ennek értelmében a határozat ellen 15 napon belül egy 5 ezer forint értékű illeték – illetékbélyeg formájában – történő megfizetése mellett a bemérés helyszínéhez legközelebbi rendőr-főkapitányság vezetőjének címzett fellebbezés indítható. Amennyiben az a váratlan eset áll elő, hogy autónkat kölcsönadtuk, eladtuk vagy ellopták, és ezt bizonyítani is tudjuk, akkor természetesen a kimentés lehetősége a legegyszerűbb, bizonyítás – adás-vételi szerződés, rendőrségi jegyzőkönyv és így tovább – mellett ugyanis természetesen mentesülünk a bírság alól.

Hogy mégis mi az a fentebb említett bizonyítási eljárás? Ez lényegében egy ingyenes fellebbezési forma, amelynek során egyfajta egyeztetés jön létre a felek között. Ebben meg lehet nevezni, hogy a kiküldött határozatnak melyik részével nem értünk egyet, illetve ezt természetesen bizonyítékkal is alá tudjuk támasztani. Fontos minden esetben megalapozott bizonyítékkal a rendőrség elé járulni, máskülönben mi húzhatjuk a rövidebbet! Amennyiben azonban ez megvan, kérhetünk helyszínbejárást, de természetesen nem ez az első lépés, hanem a felvételek megtekintése, az autósnak ugyanis lehetősége van a lakhelye szinti illetékes rendőrkapitányságon megtekinteni a gyorshajtás teljes videofelvételét. Ha az autó haladása és pozíciója ezen sem teljesen egyértelmű, akkor kerülhet sor helyszíni szemlére. Ha ekkor sem születik megállapodás, akkor jöhet a fellebbezés.